A szules

Akkor kezdem a legelejen:)

November 7. hetfo: Egesz delelott takaritottam,delutan 45 percet bicikliztem,majd elsetaltam Huesca masik vegebe angolra. Hazafele talalkoztam egy ismerossel,aki kerdezte,hogy meg mindig semmi?!?! Mondtam neki,hogy semmi,ugy tunik,hogy Dani nagyon jol erzi magat a hasamban.
Este TV-t neztunk Javival,mivel nem volt internetunk... Amikor hirtelen elment az aram:)
Se internet,se TV...valaminek tortennie kellett:)
Ejfel fele ereztem,hogy nedves lett a pizsamam. Szoltam Javinak,o meg egy zseblampaval nezte meg a nadragomat,mikozben azon nevettunk,hogy ez nem lehet igaz:)
Ugy dontottunk,hogy meg varunk egy kicsit,mert nem voltam biztos benne,hogy ez tenyleg a magzatviz volt.(keves volt es ragacsos...nem igy kepzeltem el)
Kozben visszajott az aram,en meg 10 percenkent a wc-re jartam. Amikor mar szazadjara mentem,akkor csak a furdoszoba kozepeig jutottam es minden ketseget kizaroan elfolyt a magzatvizem! Kialltottam Javinak,aki berohant es kozolte,hogy irany a korhaz:)
Mondtam neki,hogy ok,de epp nem tudok megmozdulni,mert fajasom van. Utana gyorsan lezuhanyoztam,elkeszultem es elindultunk a korhazba.
Annyira hihetetlennek tunt,hogy szulni megyek,hogy a korhazi csomagot nem is akartam vinni,ugy voltam vele,hogy lesz meg idonk hazajonni erte:)
2-re ertunk be a korhazba,az ugyeleten felvettek az adataimat es felvittek a szuleszetre. Szigoruan egy kerekesszekben,pedig mondtam,hogy tudok meg jarni,de azt mondtak,hogy kotelezo igy felvinniuk.
A 2. emeleten van a szuleszet,en mentem a vizsgaloba,Javi pedig kint vart.
A szuleszno megvizsgalt,NST,es vartunk. Picurival minden rendben volt,voltak fajasaim(en nem igazan ereztem oket) es 4 cm-re ki voltam tagulva. Megkerdeztek,hogy kerek-e erzestelenitest,de mivel minden rendben volt,alig fajt,es jol haladtak a dolgok,mondtam,hogy nem.
Azt is megkerdeztek,hogy mikor kellene legkozelebb jonnom a korhazba vizsgalatra,en meg mondtam,hogy masnap az aneszteziologussal van talalkam,csutortokon pedig NST van,hulyenek neztek...Hallottam,hogy kint azt beszelik,hogy biztos eltevesztettem hanyadik hetben vagyok,mert nem lehet,hogy ugyanazon a heten kell mennem az aneszteziologushoz es NST-re.
De amikor rajottek,hogy a papirjaim az aneszteziologus rendelojeben vannak,mert tenyleg jelenesem van holnap,akkor azert megnyugodtam,hogy nem en vagyok a hulye:)
Kozben kaptam egy haloinget es Javi is bejohetett. Mondtak,hogy meg ma delelott meglesz a baba. En meg mindig nem hittem el,hogy tenyleg beindult a szules:)
Kaptam agyat az osztalyon,es mar vittek is at a szuloszobaba.
Javi is kapott egy helyes kek rucit,keszen alltunk a szulesre:)



Csak mi ketten(harman),egy apolono es a szuleszno voltunk a szuloszobaban. Bekotottek az infuziot(masodjara sikerult)felragasztottak a hasamra a monitort,amivel figyeltek Picurit es engem,igy szabadon jarkalhattam a folyoson.
A fajasok egyre erosodtek,de egesz jol birtam oket. Javival csak mosolyogtunk,hogy eljott a nap,amikor megismerjuk a kisfiunkat. Mar kezdtem elhinni,hogy tenyleg szulok:)
4 ora korul mar nagyon eros es gyakori fajasaim voltak,Javi masszirozta a derekamat,legyezett,vizes torlokendovel torolgetett es biztatott,hogy mar nincs sok hatra.



A szuleszno mondta,hogy amikor jon a fajas,akkor nyomjak ahogy csak tudok. Kerdeztem,hogy kb mennyi van meg hatra es azt mondta a szuleszno,hogy ezt nem lehet tudni,de talan 1 ora.
Nyomtam en guggolva,allva,tamaszkodva az agyra,fekve majd oldaltfekve is.
Itt mar nagyon szenvedtem,nagyon fajt,es amikor azt hittem,hogy pihenhetek egy kicsit,akkor jott az ujabb fajas.
Nem mindig tudtam nyomni,de igyekeztem es kinomban pedig kiabaltam.
Amikor mar tenyleg nem birtam tovabb,akkor megnezett a szuleszno es kozolte Javival,hogy ha akarja,akkor megnezheti a gyereke fejet,mert az mar latszodik:)
Ekkor atmentunk a vajudobol a szuloszobaba,felmasztam a szuloagyra es hajra.
Szoltam Javinak,hogy hozza a fenykepezogepet,nehogy a nagy oromkodesben elfelejtsunk majd fotokat csinalni a par masodperces Danirol:)
Minden fajasra nyomtam,de a fajasok most lassabban jottek,mint elotte a vajudoban.
4-5 nyomas utan mondta a szuleszno,hogy akkor is nyomhatok,ha nincs fajasom.
Igy en nyomtam,nagyon fel voltam dobva,hogy mar keves van hatra:)
Es akkor meglattam a fejet!!! Ott volt Dani! Akkor egy pillanatra nem kellett nyomnom,majd ujbol es akkor kicsusszant Picuri Dani! Nem sirt,majd rakezdett,de hamar abbahagyta es csak nezelodott:)
Betakartak egy torolkozobe,es ram tettek. Hoztak neki egy sapit is,hogy ne lassuk a pupot a fejen:)



Es rajtam volt. A kisfiam! A mi kisfiunk:)
Megszamoltam az ujjait,hogy megvan-e az osszes,de megvolt:)
Az apolono elvitte Danit egy kicsit megmosdatni,megmerni,Javi is ment veluk,kozben a szuleszno elkezdett rendberakni engem.
A gatmetszesre nem emlekszem,bar Javi szerint amikor a szuleszno vagott es kerdezte,hogy ezt ereztem-e,akkor igen eroteljesen mondtam,hogy igen...
Az oltesekre viszont emlekszem,nem volt tul kellemes,de nem is igazan torodtem vele. Kozben visszajott Dani es Javi,es en is kesz lettem.
Leszalltam a szuloagyrol es atmentem a vajudoba,ahol mellre tettem Danit.
1 ora mulva levittek az osztalyra es mar a szobaban ismerkedtunk egymassal.
Danit 7 ora korul elvittek,hogy rendesen megfurdessek,lemerjek,megvizsgaljak.
Mi megprobaltunk pihenni Javival,de nem igazan ment,olyan feldobottak voltunk:)



Ez a mi tortenetunk.
2011. november 8-an 4:55-kor 3480 gr-mal es 51 cm-rel erkezett meg Daniel Coronas Kovacs!